Előbeszéd: BEV 1 2 3 4 5 6

 
 

AZ ELŐBESZÉD TARTALMA.

Bevezetés >

ELSŐ RÉSZ.

A k a d é m i a i   u t a s í t á s o k
Első utasítás >
Pótlék-utasítások, illetőleg jóváhagyások >

MÁSODIK RÉSZ.

Részletesb igazolása azon elveknek, illetőleg eljárási módoknak, melyeket a szerzők a munka folytában az általános utasítások nyomán is követtek.>
I. Szakasz. A szók értelmezése >
II. " Ugyanazon szónak többféle érteménye >
III. " Szócsaládosítás >
IV. " Táj- és elavult szók >
V. " Szóelemzés >
VI. " Külhasonlítás >
VII. " A szóhasonlítás elvei, és szabályai >
VIII. " Ezen osztályozat értéke a magyar szóhasonlításra nézve >
IX. " A magyar szók öszhasonlítása az altáji, nevezetesen a finn családdal >
X. " A képzők és ragok öszhasonlítása >

HARMADIK RÉSZ.

A magyar szók alkatrészeinek rendszere >
I. Szakasz. A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése >
A bötük száma és felosztása >
A rövid önhangzók viszonyai egymáshoz >
A hosszú önhangzók és viszonyaik egymáshoz >
A rövid és hosszú önhangzók részletes párhuzamban >
Az i, u, ü és í, ú, ű mértékéről >
Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben >
I. Az önhangzók rendszeressége a gyökökben >
II. Az önhangzók rendszeres viszonya, illetőleg hangrende a képzőkben és viszonyító ragokban >
    A. Kétágú képzők és ragok >
    B. Háromágú képzők és ragok >
    C. Hatágú képzők és viszonyragok >
    A többesszám ragozásának szabályai. I. Mássalhangzóval végződő gyökszókban. II. Az önhangzóval végződő főnevek után. III. Mássalhangzóval végződő származékfőnevek után. IV. Mássalhangzóval végződő melléknevekben. V. Önhangzóval végződő melléknevek után. >
III. Az önhangzók rendszeressége érteményi tekintetben >
M á s s a l h a n g z ó k >
A mássalhangzókról >
Előtétes mássalhangzók >
Közbevetett mássalhangzók >
Hátratett mássalhangzók >
Áttételes mássalhangzók >

 
II. Szakasz. A gyökökről >
A gyökök fogalma >
Elvont vagy elavult törzsek >
A gyökök nemződése nyelvünkben >
A gyökök módosulatai >
Az egyenlőhangú (homonym) gyökökről >
Önhangzóval kezdődő gyökök és gyökelemek >
Mássalhangzóval kezdődő gyökök és gyökelemek >

 
III. szakasz. A szóképzés >
A képző fogalma, és különbözése a ragtól >
A szóképzés nemei >
Az önhangzók, mint szóképzők >
A mássalhangzós szóképzők >
Az ép szókból álló képzőkről >
A csonkított szókból, vagy elvont gyökökből álló képzőkről>
Kisarjadzás által alakult képzők >
Némely kétes származásu képzők >
Abajdocz szók >
Szóalkotás öszvetétel által >
Ikerszók >

 
IV. szakasz. A szóviszonyító ragokról >
Névviszonyító ragok >
Helyviszonyítók, általán véve >
A helynevek ragozásáról. >
Helyviszonyító névutók példáji. >
A személyragokról, mint a személynévmások módosított alakjairól.>
Most lássuk magokat az egyes személyragokat. >
A személynévmások és személyragok többese. >
Mutatványok a tárgytalan (a tárgyra nem mutató) igealak személyragozásából.>
Mutatványok a tárgymutató igealak személyragozásából.>
Mutatványok az ik-es igék személyragozásából. >
A névszók birtokragozásáról. >
Birtokos é, éi és ék. >
A személynévmások birtokragozása. >
A személynévmások tárgyeseti és tulajdonító ragozása.>
A névmódosítók és névutók személyragozása. >

 

 
  Az előszó teljes anyaga saját gépre letölthető és kinyomtatható innen.

folyt. >BEV

  Forrás: http://osnyelv.hu/czuczor/