AZ ELŐBESZÉD TARTALMA. | ||||||||||||||||||||||||||||||
Bevezetés > | ||||||||||||||||||||||||||||||
ELSŐ RÉSZ.A k a d é m i a i u t a s í t á s o k | ||||||||||||||||||||||||||||||
Első utasítás > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Pótlék-utasítások, illetőleg jóváhagyások > | ||||||||||||||||||||||||||||||
MÁSODIK RÉSZ. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
HARMADIK RÉSZ. | ||||||||||||||||||||||||||||||
A magyar szók alkatrészeinek rendszere > | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
A bötük száma és felosztása > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A rövid önhangzók viszonyai egymáshoz > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A hosszú önhangzók és viszonyaik egymáshoz > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A rövid és hosszú önhangzók részletes párhuzamban > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Az i, u, ü és í, ú, ű mértékéről > | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
I. Az önhangzók rendszeressége a gyökökben > | ||||||||||||||||||||||||||||||
II. Az önhangzók rendszeres viszonya, illetőleg hangrende a képzőkben és viszonyító ragokban > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A. Kétágú képzők és ragok > | ||||||||||||||||||||||||||||||
B. Háromágú képzők és ragok > | ||||||||||||||||||||||||||||||
C. Hatágú képzők és viszonyragok > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A többesszám ragozásának szabályai. I. Mássalhangzóval végződő gyökszókban. II. Az önhangzóval végződő főnevek után. III. Mássalhangzóval végződő származékfőnevek után. IV. Mássalhangzóval végződő melléknevekben. V. Önhangzóval végződő melléknevek után. > | ||||||||||||||||||||||||||||||
III. Az önhangzók rendszeressége érteményi tekintetben > | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
A mássalhangzókról > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Előtétes mássalhangzók > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Közbevetett mássalhangzók > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Hátratett mássalhangzók > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Áttételes mássalhangzók > | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
A gyökök fogalma > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Elvont vagy elavult törzsek > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A gyökök nemződése nyelvünkben > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A gyökök módosulatai > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Az egyenlőhangú (homonym) gyökökről > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Önhangzóval kezdődő gyökök és gyökelemek > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Mássalhangzóval kezdődő gyökök és gyökelemek > | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
A képző fogalma, és különbözése a ragtól > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A szóképzés nemei > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Az önhangzók, mint szóképzők > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A mássalhangzós szóképzők > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Az ép szókból álló képzőkről > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A csonkított szókból, vagy elvont gyökökből álló képzőkről> | ||||||||||||||||||||||||||||||
Kisarjadzás által alakult képzők > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Némely kétes származásu képzők > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Abajdocz szók > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Szóalkotás öszvetétel által > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Ikerszók > | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Névviszonyító ragok > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Helyviszonyítók, általán véve > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A helynevek ragozásáról. > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Helyviszonyító névutók példáji. > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A személyragokról, mint a személynévmások módosított alakjairól.> | ||||||||||||||||||||||||||||||
Most lássuk magokat az egyes személyragokat. > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A személynévmások és személyragok többese. > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Mutatványok a tárgytalan (a tárgyra nem mutató) igealak személyragozásából.> | ||||||||||||||||||||||||||||||
Mutatványok a tárgymutató igealak személyragozásából.> | ||||||||||||||||||||||||||||||
Mutatványok az ik-es igék személyragozásából. > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A névszók birtokragozásáról. > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Birtokos é, éi és ék. > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A személynévmások birtokragozása. > | ||||||||||||||||||||||||||||||
A személynévmások tárgyeseti és tulajdonító ragozása.> | ||||||||||||||||||||||||||||||
A névmódosítók és névutók személyragozása. > | ||||||||||||||||||||||||||||||
Az előszó teljes anyaga saját gépre letölthető és kinyomtatható
innen.
Forrás: http://osnyelv.hu/czuczor/